Kezdjük a meghatározásokkal:
Vékonybél
A bél a tápcsatorna egyik szakasza, mely a gyomorkaputól (pilorusz) a végbélnyílásig (ánusz) terjed. Két részre tagolódik, egyik a vékonybél, amely a patkóbélből, az éhbélből és a csipőbélből áll. Másik a vastagbél, amely a vakbélből (nem tévesztendő össze a féregnyúlvánnyal!), a felszálló, a haránt és a leszálló vastagbélből, a szigmabélből, valamint a végbélből áll. A vékonybélben történik meg a táplálékkal felvett hasznos anyagok többségének (fehérjék, zsírok) felszívódása, a belsejét borító bélbolyhok segítségével.
Végbél
A bélcsatorna utolsó szakasza, amely a végbélnyílásban (ánusz) végződik.
Vastagbéltükrözés
A vastagbél és a végbél endoszkópos vizsgálata, melyet rendszerint altatásban végeznek a végbél-, illetve vastagbéltükör (rekto-, ill. kolonoszkóp) segítségével. A kolonoszkóp voltaképpen a végbélen keresztül felvezethető, hajlékony cső. A vizsgálat előtt a beteg rendszerint hashajtót és beöntéseket kap, hogy a vizsgálandó bélszakasz teljesen megtisztuljon.
Az ánuszvizsgálat során a kolonoszkópot egy sün viszi magával a paciens vastagbelébe. Az érdeklődők egy monitor segítségével tájékozódhatnak a vizsgálat eredményéről. Mivel a sün háta tüskés, a vizsgálat rendkívüli fájdalmakkal jár. A bevérzés szinte garantált. A vizsgálat alanya a helyszínt kb fél nap múlva tudja elhagyni. Ülni 5-7 nap múlva lesz képes.
